kópia - van képünk hozzá!

ami az országnak a szállóigei magasságokba taszajtott útelága...sudfhapurihgapfhg...ás, az a funkymaffiának a mérföldkő! kérem alássan, megismertük operatőreinket, akik mélyre szippantották (mélyre, tüdőbe) a funky szellemiséget, kézbe vették eszközeiket, vállra csapták állványaikat és felvették, rögzítették, megvágták a funkymaffia produkció első kisfilmjét! áldozatkészségükért riszpekt és köszönet, nem győzzük elégszer! nézzétek, véleményezzétek, kontaktáljatok velünk, hogy még jobbak lehessünk!

amit tervezünk még filmre vinni: muhaha, nézd meg ezt a filmet, és kiderül. innen üzenjük mindenkinek, hogy ma este nagy storyboard/forgatókönyv-alkotói estet rendezünk a következő filmjeinket előkészítendő. ha eredeti ötlettel tudod segíteni munkánkat, vagy egyszerűen csak kíváncsi vagy, hogy hogyan nézne ki az afrikai túrával bármilyen összefüggésbe hozható felvetésed filmen, akkor ne habozz megosztani velünk, hogy elkészíthessük és mi is (video)megoszthassuk! amit feltétlen ígérhetünk, az - a tizenöt perc hírnév mellett, ugye - a film végén a felirat: ... ötlete alapján. nosza, helyettesítsd magad a három pont helyére! legyél te a három pont!

végezetül szeretnénk tudatosítani mindenkiben, hogy kellő önkritikával tekintünk első filmben való szereplésünkre, megvan bennünk a törekvés, hogy egyre jobbak legyünk.

várd a következőt, mert jövünk!

uff, a funkymaffia.-

kopott mezei bitlisz

na kiazaki? aki tegnap vette a fáradságot és a kíváncsiságtól a feneke lyukában vezérelve megnézte a Budapesttől Bamakoig c. útifilm második részét a travel csatornán? ugye, hogy úh! mer én nem. kimondottan a hétvégi ismétlésekre gyúrok, ezzel véghez viszem azt a szadomazot magamon, hogy szerda este a tévét nem odakapcsolom, hanem helyette olajlábazatot égetek és a kellő hőmérsékletre hevült felső, vízzáró, takaró és baromi ronda réteget spaklival letolom, mint Vili bácsi hajnal fél egykor a két dekás vodkát a játszóteres parkban. Vili bácsi rendkívüli személyiségi jegyei közül leginkább két érdekesség jut most eszembe: egyrészt úgy elkapja a csuklyásizmodat és monyorgatja, hogy kedved lenne egy Nadalt megszégyenítő fonákkal képen vágni; másrészt úgy hallgatja vasárnap délután a kisrádióján a déli krónikát gangra nyíló konyhaajtóstul, mint ahogy a rammsteint esik jól másnak - üvöltve. Vili bácsi leghűségesebb barátja Pali, akivel sokat tanakodhattak azon, hogy milyen, rá (Palira) jellemző, mégsem hétköznapi névvel ruházzák fel, semmint a Pál, mert ugye milyen dolog az, ha az embernek egy évben vagy tizenöt névnapja van? aztán hogy a tablettás bor még mindig keresett a hazai éjjel-nappalikban, az nem kis részben nekik köszönhető, és ha már megveszik, hát meg is isszák. ha megisszák, akkor neki fognak kigondolni, hogy: te Pali, most nevet választunk neked. mivel én sokkal tapasztaltabb vagyok, te meg részegebb, ezért úgy választunk, hogy én választok - győzködi Vili bácsi. Pali helyesel, így lelkesen örül annak is, hogy végleg megbélyegzetté válik: kopott mezei bitlisz lesz belőle. mint Ratzingerből Benedek, vagy ilonábol cicciolina. és Pali büszkén hallgat is új nevére, amikor Vili bácsi nyelvére veszi. így történhetett, még ha nem is igaz.

Vili bácsi és kopott mezei bitlisz fellelhetőek bármely napszakban az újlipótvárosi kocsmadzsungel útvesztőjében, borozók és hörpintők közt flippergolyót játszva, egyik lyukból ki, másikba be. szépek együtt.

uff, a funkymaffia.-

hát öcsém!

és mert jól megfizetnek minket azért, hogy blogunkon ingyen promotáljuk a travel channelen négy részben bemutatásra kerülő, Budapesttől Bamakoig címet viselő útifilmet, ezért hirdessük is mink fennhangon azt! a folytatásos teleregény/road movie első etapjáról mindenki lemaradt, aki nem nézte meg. de a második rész szerdán este fél kilenckor megcsíphető. és a hétvégi ismétlésekről nem is beszélve. a műsorigazgató remek szociális érzékenységgel viseltetve a hétvégi kábulatba igyekvő, vagy abból menekülő, kalandfilmet nézni akarók iránt olyan barátságos időpontokban tűzte műsorra az ismétléseket is, hogy csak na. mer' micsinálnánk mi mást amúgy is szombaton este nyolckor (buli előtt), vagy vasárnap délután fél egykor (buli másnapján), mint hangolódásként a természetbe hívogató csatornák pupilla-, ér- és fejtágító programjai közt pihentetnénk a szemünket.

nade. hát öcsém nem azér. de diszkuszálja össze velem a bajszát az, aki nem úgy gondolhassa a benyomásait a látott első rész után, mint én! fapados az egész film, de ez jó is lehet, mert passzol a futam ars poeticajához. zörög a hang, fityeg a kamera az operatőr kezében, hogy csak a két legzavaróbb audio-vizuális észrevételt említsem. szólok már most, tán még idejében, hogy csak úgy magamnak fikázgatok, mint ahogy deák bill is magában ráz, mint a kőbánya blúz. mentőmellényként idevetem, hogy a film első része az európai szakaszt dolgozza fel, kevés eredeti történéssel, spontán kalanddal, előre eltervezett berúgással - tán ezért is van hiányérzetem a tartalom és a minőség miatt is. de jófej vagyok, ugye, megadom az esélyt a további három résznek, cáfoljon csak rám. azt is megírom ne parázzál. már ha sikerül megcáfolnia.

ja. és a Saar-vidék nem szar vidék.

uff, a funkymaffia.-