hát öcsém!

és mert jól megfizetnek minket azért, hogy blogunkon ingyen promotáljuk a travel channelen négy részben bemutatásra kerülő, Budapesttől Bamakoig címet viselő útifilmet, ezért hirdessük is mink fennhangon azt! a folytatásos teleregény/road movie első etapjáról mindenki lemaradt, aki nem nézte meg. de a második rész szerdán este fél kilenckor megcsíphető. és a hétvégi ismétlésekről nem is beszélve. a műsorigazgató remek szociális érzékenységgel viseltetve a hétvégi kábulatba igyekvő, vagy abból menekülő, kalandfilmet nézni akarók iránt olyan barátságos időpontokban tűzte műsorra az ismétléseket is, hogy csak na. mer' micsinálnánk mi mást amúgy is szombaton este nyolckor (buli előtt), vagy vasárnap délután fél egykor (buli másnapján), mint hangolódásként a természetbe hívogató csatornák pupilla-, ér- és fejtágító programjai közt pihentetnénk a szemünket.

nade. hát öcsém nem azér. de diszkuszálja össze velem a bajszát az, aki nem úgy gondolhassa a benyomásait a látott első rész után, mint én! fapados az egész film, de ez jó is lehet, mert passzol a futam ars poeticajához. zörög a hang, fityeg a kamera az operatőr kezében, hogy csak a két legzavaróbb audio-vizuális észrevételt említsem. szólok már most, tán még idejében, hogy csak úgy magamnak fikázgatok, mint ahogy deák bill is magában ráz, mint a kőbánya blúz. mentőmellényként idevetem, hogy a film első része az európai szakaszt dolgozza fel, kevés eredeti történéssel, spontán kalanddal, előre eltervezett berúgással - tán ezért is van hiányérzetem a tartalom és a minőség miatt is. de jófej vagyok, ugye, megadom az esélyt a további három résznek, cáfoljon csak rám. azt is megírom ne parázzál. már ha sikerül megcáfolnia.

ja. és a Saar-vidék nem szar vidék.

uff, a funkymaffia.-